És hogy az újonnan vásárolt ruhákat ki kell mosni minden esetben?
Egy kis visszapillantás: régen nem szárítottak ruhát a szobában, még a konyhában sem nagyon. Bármilyen hideg volt, kint, a szabadban rakták kötélre. Legfeljebb az öblítővízbe raktak egy kis sót, így nehezebben fagyott meg. Nem párásította a lakást.
Manapság ez nem mindig megoldható, megváltoztak a körülmények.
Egy kis visszapillantás: régen nem szárítottak ruhát a szobában, még a konyhában sem nagyon. Bármilyen hideg volt, kint, a szabadban rakták kötélre. Legfeljebb az öblítővízbe raktak egy kis sót, így nehezebben fagyott meg. Nem párásította a lakást.
Manapság ez nem mindig megoldható, megváltoztak a körülmények.
Sok lakásban nem lehet megoldani, hogy szárítógépet vásároljanak - vagy akár pénzügyi keret sincs rá - ráadásul a fürdőszoba is olyan kicsi és párás, hogy képtelenség egy szárítót berakni. Ilyenkor jön az a kényszermegoldás, amikor a szobában szárítják a ruhát. Az, hogy erre ruhaszárítót alkalmazunk, vagy egyszerűen a radiátorra dobjuk rá - lényegtelen.
Egy kimosott ruha elég sok nedvességet tartalmaz még, egy adag akár 2 litert is. Ha ráadásul a szoba kicsi, ritkán szellőztetünk, vagy épp este terítjük ki a száradó ruhát, amikor kevés mozgás, ajtónyitás van - a páratartalom hirtelen megnő, a pára pedig kiváló táptalaja a penészgombáknak.
Legtöbb esetben nincs ezzel különösebb baj, hisz egy egészséges szervezet szinte észre sem veszi a jelenlétét. De egy legyengült, vagy amúgy is egy alapbetegséggel küzdő, mint például az asztmás, vagy más tüdőbeteg, esetleg olyan, akinek nem tökéletes az immunrendszere, és az idős emberek - már fokozott veszélynek vannak kitéve.
A legveszélyesebb ezek közül a penészgombák közül az Aspergillus fumigatus penészgomba, ami tüdőbetegséget okozhat, egy legyengült szervezetnél pedig akár halálos folyamatot is elindíthat.
Ezért - ha csak lehetséges - próbáljunk meg nem abban a helyiségben szárítani, ahol a legtöbbet tartózkodunk.
Vagy olyan időpontban kirakni a nedves ruhát, amikor utána nem tartózkodunk otthon. Hazaérve pedig a keletkező párát szellőztessük ki alaposan.
De az a legjobb, ha kertben, erkélyen szárítunk, vagy nagyon kis adagokban, gyakran - pár percig - szellőztetve.
De miért kell kimosni egy új ruhát?
Ha új dolgot vásárolunk, valahogy ott van az emberben, hogy az csak abszolút tiszta lehet, hisz egyedül a varrónők, és más munkások érhettek hozzá, senki sem hordta, akkor meg minek mosni?
Ha kilós boltban veszünk ruhát - ott természetes, hogy hazaérve nekiállunk mosni.
De egyáltalán nem árt, ha az újjal is ezt tesszük. Egyrészt a boltban való tároláskor is szennyeződhetnek, különböző élősködők, kórokozók is utazhatnak vele - persze kicsi az esély, de azért sosem lehet tudni.
De ami problémásabb, hogy ezeket az anyagokat ilyen-olyan vegyi anyagokkal kezelni szokták. Ha más nem figyelmeztet erre az biztos, hogy egy új darab valahogy nehezebben koszolódik. Nagy eséllyel nem véletlenül.
Viszont hogy mivel kezelik - igazából nem lehet tudni, mert nem kötelező feltüntetni.
Egy biztos: azért teszik, hogy megmaradjon olyannak, ahogy megalkották. Szép színesnek, és még a penészgombák se támadják meg. Hisz akár hónapokat is eltölthet még szállítás, polcra érkezés közben.
És mivel ezeket a dolgokat nem ellenőrzik, ezért a szerek skálája is igen változatos, néha előfordulnak rákkelt hatású szerek is közte, vagy például olyan, ami formaldehidet tartalmaz, ami konkrétan méreg. Egyfajta fertőtlenítő szer, melyben bármi eltartható - szinte végtelen hosszan. Viszont ezek a szerek nem tesznek jót sem a bőrnek, sem más szerveknek.
Aztán meg a festékek széles választéka is izgalmas téma, nem mindenki bír mindent, ezért érdemes hazaérve, vagy a ruhák átvétele után egyből bekapcsolni a gépet.
Fotó: hazipatika.com