Első, és legfontosabb - a hétvége csak a vasárnap volt, hisz szabad szombat majd csak a hetvenes évektől volt. Akkor is még csak minden második héten.
Persze, aki tehette már szombat délután készült, ha mást nem legalább egy süteményt sütött, hogy azzal se vasárnap kelljen bajlódni. Vagy elvégezte a heti nagytakarítást.
Vasárnap délben nem volt más program, 12 órakor az asztalhoz ültek, és a "Jó ebédhez szól a nóta" dallamaira elköltötték a fogásokat.
Vasárnap kitettek magukért. Legtöbb helyen ilyenkor minimum három fogást készítettek, amit lehet nevezni akár négynek is.
Szinte biztos volt, hogy volt húsleves, a leveshúst külön szedték, és külön a zöldséget is. Sokszor készítettek a főtt húshoz mártást is. Nem sokat, de a főtt csirke isteni például a paradicsomszósszal. Ezt elfogyasztották, utána jöhetett a második - de ha a szószos húst is számoljuk: a harmadik.
Ez a ma is legtöbbet készített sült, pörkölt, vagy rántott hús volt, különböző variációkban. Inkább ünnepek környékén főztek más ételeket, egyszer-egyszer volt egy kis kitérő, mondjuk vadas, vagy fasírt. De a fasírtot nem nézték nagy számnak, úgyhogy ezt kifejezetten vasárnapra ritkán sütötték.
És ami nem maradhatott el ilyenkor az a desszert,
amit akkoriban még tésztának, vagy süteménynek mondtak. Volt aki édest és sósat is sütött, volt, aki csak édeset. Kelt tésztát, vagy valami finomabbat.
A hatvanas években még a legtöbben élő csirkét vettek, ezt levágták, megtisztították. Ebből lett a leves, a főtt hús, és a húsos fogás is. Hisz csak ebédre főztek, nem volt divat, hogy este is főttet esznek. Hétfőn pedig már csak vacsora kellett, hisz a gyerek az iskolában, a szülők pedig a munkahelyen étkeztek.
Ha nem volt csibe, színhúst vettek, az nagyjából egy négytagú családnak levessel együtt is egy kiló lehetett, de inkább kevesebb. Emlékszem, mikor megvettük az első hűtőnket 1970-ben egy hónapra 5 kiló hús volt amivel feltöltöttük. Ez lett beosztva mindenre. Egy kiló hús pedig harminc forint körül volt.
Megvették a zöldséget hozzá, vagy az is a kertben termett.
A másodikhoz nem kellett csak egy kis hagyma, ez-az, attól függött, hogy a leves elkészítése után maradt húsúból mit rettyintettek. Ezek általában voltak otthon, nem szaladgáltak mindenért a boltba. Fűszer, zsír, paprika, bors minden háztartásban akadt.
Ha pörköltöt készítettek, akkor a köret nokedli volt, esetleg tarhonya. A tarhonyát általában ekkor még saját maguk készítették, ugyanis nem voltak megelégedve a sörétes boltival. Mondogatták is, hogy nekik egy kiló lisztben van 8-10 tojás, a boltiban meg mázsánként.
Ebéd után szódát ittak legtöbben, vagy vettek egy asztali bort, aztán azt beosztották fröccsnek több hétvégére.
A gyerekek pedig ilyenkor ittak szörpös vizet, szódát, hét közben nekik is szódavíz, vagy sima víz dukált.
Annyit főztek, ami lehetőleg délben elfogyott. Hűtő még kevés háztartásban volt, eltartani biztonsággal nem lehetett.
Mivel a fizetése egy embernek ekkor 1000-1500 Ft volt nem költhettek többet hétvégére még a családosok sem, mint nagyjából 100 Ft-ot. De ebből már jó fogásokat lehetett összedobni, persze odafigyelve, és akkor, ha bizonyos dolgokat betároltak időben, műveltek egy tenyérnyi kertet, és nyáron a száraztésztáról is gondoskodtak.
Ám ekkoriban még ez volt a természetes.
Fotó: Fortepan.hu/Fortepan