Az biztos, hogy az ötvenes-hatvanas években is voltak már divatnevek, és voltak olyanok is, akik aktuális politikusok után nevezték el gyermekeiket.
Így történhetett meg, hogy az ötvenes évek elején népszerű lett a Mátyás név, utána pedig a János név tarolt.
De a múlt rendszerben nem lehetett csak úgy nevet adni, csakis a hivatalos utónév könyvben szereplőkből lehetett válogatni.
Illetve volt egy kibúvó: ha a pár egyik tagja valamely nemzetiséghez tartozott, akkor adhattál idegen hangzású nevet is. Viszont csakis magyar írásmóddal.
Az ötvenes évek környékén még a legtöbb lányt Erzsébetnek, Máriának, Katalinnak, Júliának, Margitnak, Piroskának...keresztelték, akarom mondani "névadózták, de valahogy ez a hatvanas évek elejére már átalakulóban volt. Jöttek a különlegesebb nevek: Márta, Gyöngyi, Adél, Zsófia, Gabriella, Zsuzsa és társai.
Persze eddig is ismertek voltak, de ekkor már ezek, és az ehhez hasonló nevek váltották a rég megszokottakat.
Nálunk például az egész osztályban egyetlen Erzsébet, egyetlen Katalin, és egyetlen Mária volt. És úgy néztek rájuk, mint a csodabogárra.
Persze eddig is ismertek voltak, de ekkor már ezek, és az ehhez hasonló nevek váltották a rég megszokottakat.
Nálunk például az egész osztályban egyetlen Erzsébet, egyetlen Katalin, és egyetlen Mária volt. És úgy néztek rájuk, mint a csodabogárra.
A fiúknál megjelent a Zsolt, ami azóta is topon van. Bár jelentek meg új nevek is, mint például a Levente - nyilván Szörény Levente hatására - de az erősebbik nemnél még szokás volt az elsőszülöttet úgy elnevezni, ahogy az apját hívják. Így még sok volt a Sándor, Lajos, János, Zoltán.
Idővel aztán - valamikor a hetvenes évek végétől ez is megváltozott, és kezdtek begyűrűzni az idegen hangzású nevek. Persze először finoman.
S mivel az ilyen-olyan nemzetiségeknél volt megengedett az ilyen névhasználat, először náluk jelent meg az új név, aztán idővel a magyarok is törekedtek, hogy gyermekük különlegesebbel áldasson meg.
A nyolcvanas években már volt Zsanett, Lüszi, Eliza, vagy Elizabeth.
Aztán a rendszerváltás után jött a Kánaán névválasztás szempontjából, hisz a szülők már szinte bármilyen nevet adhattak csemetéiknek.
És adtak is, ha már lehet - miért ne aknázzuk ki a lehetőséget.
Ha a születési időt, és a személyneveket összevetjük következtetni lehet arra, hogy a születési idő előtt 9 hónappal épp milyen sorozat futott a tévében...
De ez még csak hagyján, de sokszor olyan ötletekkel állnak elő a szülők, amik nevetségesek, és néha elkeserítőek.
Hisz nem gondolnak bele, hogy lehet nekik épp akkor tetszik valami miatt, de annak a szerencsétlen gyereknek ezzel kell leélnie az egész életét, elviselni az esetleges gúnyolódásokat, és megharcolni a megharcolni valókat.
Manapság olyan nevekben is gondolkoznak, mint az Ivy, vagy Onyx,Shay, Kolin, Joel, Maximusz, Terenc, vagy Áldáska. De akartak már gyermeküknek Pötyi, Kiwi nevet is adni, és ezek még a szebbek, mert volt olyan szülő, aki úgy gondolta, hogy csemetéjének a legtökéletesebb, ami egyénisége alapján adható a Kopasz utónév.
És itt a lista, amiket viszont már anyakönyvezni lehet. Mondjuk, így elolvasva őket nem tudom milyen hatású lesz majd később - mondjuk Szabó, Kovács, Tót, vagy bármilyen magyar családnévvel...
Jara, Nazli, Egres, Néle, Lóisz, Brianna, Kriszin, Nendini, Emrina, Boni, Ljuba, Hébé, Pippa Evolett, Lilibet, Norena, Hürrem, Zamina.
És hogy a fiúk se maradjanak ki a sorból -
Alperen, Arif, Berger, Dotán, Nága, Amar, Ildár, Timó, Őze, Lior, Terenc, Parker, Zohár, Dárkó, Csemen...
Hát... nem tudom. Lehet, hogy nagyon maradi vagyok.
Fotó: Fortepan.hu/Vojnich Pál