Már ezelőtt 50 éve tudható volt, hogy a gyakori kézmosás, gyakori tisztálkodás, rendszeres fertőtlenítés, és a nagyobb társaságok kerülése nagy eséllyel megvéd a fertőzéstől.
1974. késő tele-tavasza az influenzáról szólt, bár főleg az enyhébb lefolyással terjedő B vírus fertőzött.
Csak Japánban több, mint egymillióan betegedtek meg, 200 iskolát zártak be. De Európában is járványgócok alakultak ki. Csehszlovákia, NSZK, Anglia, Svédország is érintett volt.
1975-ben az influenzának 4 típusát ismerték, A, B, C, D típust. De ezeknek is több altípusa volt, például az ázsiai, és a hongkongi, de volt angliai változata is.
Nagy eséllyel az A-típusú influenza okozta az 1918-20-as világjárványt, mely 20 millió emberéletet követelt, ez több, mint az I, és II. világháború csatáinak embervesztesége összesen.
Régen, a hetvenes években még kimondható volt, hogy világjárványok nagyjából 30 évente jelentkeztek. Csakhogy akkor még teljesen mások voltak az életkörülmények.
Nem volt ilyen nagy a repülőforgalom, a termékek nagy részét ha nem is helyben, de nem a világ másik felén készítették - az olcsó előállítást előtérbe helyezve.
Mégis - 1972-ben lezajlott influenza járvány idején két és fél milliárd ember betegedett meg.
Az 1968-as influenza idején az Egyesült Államokban nem gyártottak elegendő oltóanyagot. Nyilván ennek is volt "köszönhető", hogy a lezajlott járványnak majd 50 ezer emberáldozata volt. Ennyien hunytak el a betegség szövődményeiben.
Azóta már az oltóanyag előállítása is modernizálódott, lényegesen több oltóanyagot lehet előállítani, úgyhogy aki influenza ellen beoltatja magát az nyugodt lehet, abban az évben ha még el is kapja a vírust - biztos, hogy enyhébb lefolyású lesz betegsége.
Furcsa, hogy manapság mind kevesebben élnek ezzel a lehetőséggel. Még azok is, akik amúgy ingyenesen jutnának hozzá.
Érdekesség, hogy még a hatvanas években egy tyúktojásból egyetlen oltóanyagot lehetett előállítani. Ez 1974-re ez ezerszeresére nőtt... És ekkora már okosították is az oltóanyagokat, hogy csak a felsőlégutakban okozzon enyhe tüneteket, ezzel érjék el a védettséget.
1972-ben a volt Szovjetunióban már próbálták az influenza terjedésének lassítását is elérni. Különböző intézkedésekkel kísérelték meg gátolni gyors terjedését.
Kérték a vállalatokat, intézményeket, hogy szorítsák vissza az utaztatások, konferenciák számát.
A bolti eladók arcmaszkban szolgáltak ki.
A mozielőadások szünetében a termet szellőztették, rendszeresen fertőtlenítőszerrel permetezték a helyiségeket.
Már akkoriban kísérletet tettek arra, hogy számítógéppel "megjósolják" a járvány alakulását, terjedését, tetőzéssét, és a gép jóslata helyesnek bizonyult.
Előre rá tudtak így készülni a járvány tetőzésére, mely miatt az akkori Leningrádban meghosszabbították az iskolai szünetet, és voltak olyan óvodák és bölcsődék, amik ekkor éjjel-nappal működtek, tehát a gyermekek nem mozdultak ki a szokott gyermekközösségből. Nem hordozhattak be kórokozót.
Fentiek csak arra példa, hogy ezelőtt ötven évvel is lassítani lehetett egy járvány előretörését megfelelő, időben alkalmazott óvintézkedésekkel.
Rendszeres, alapos kézmosást, tisztálkodást, fertőtlenítőszeres takarítást tanácsoltak már akkoriban is.
És azt, hogy bármely járvány esetén kerülni kell azokat a helyeket, ahol sok ember tartózkodik. Függetlenül attól, hogy ez zárt, vagy nyitott tér.
És már akkor jelezték, hogy kerülni kell a kézfogást is járványos időszakban, csak ezek valahogy feledésbe merültek.
Egyszerű dolgok - persze minden betegség más - a lényeg, hogy az ajánlott viselkedési normákat betartsuk, és akkor lelkiismeretünk magunk, és mások felé is tiszta lehet.