Mióta van érettségi?

Az idei érettségi tagadhatatlanul különleges - akárhogy is, de ritkán fordult elő, hogy változás álljon be a lebonyolításban.

Azt gondolná egy átlagemberke, hogy túl nagy történelme nem lehet, pedig már az 1600-as években felvetődött az ötlet - hogy valamiképp szűrni kéne a végzetteket, ki alkalmas akadémiai oktatásra. 

Viszont ebből majd csak nagyjából 200 év múlva, 1851-ben lett valami. Ekkor vezették be a gimnáziumban az érettségi vizsgát, aztán 25 év múlva a reál iskolákban is. 

Eleinte csak annak volt rá szüksége, aki felsőbb szintű végzettséget akart, majd idővel már kötelező lett a tisztviselőknél is. 

Lehetett magyarul, és német nyelven is vizsgázni a fiúknak. Mert hogy lány ekkor még nem érettségizhetett.  

Ezen enyhítettek 1895-ben, ekkor már a fiú iskolákban levizsgázhattak a lányok is, és jelentkezhettek egyetemre, de még korlátozott számban.  Ez a rendelet még akkor is érvényben volt, amikor akár már koedukáltan is járhattak iskolába  a lányok és a fiúk.

Aztán jött a Tanácsköztársaság, és sok ifjonc örömére eltörölték az érettségit, a görög, a latin, és a hittanórákat is.

Aztán ezek persze visszatértek ugyanolyan gyorsan, mint ahogy eltörlődtek.

Egy érdekes fordulatot hozott még az 1974-es esztendő - rövid volt a fordulat amúgy - nem kaptak osztályzatot a vizsgázók. Csak annyi volt a bizonyítványban, hogy az illető megfelelt, nem felelt meg, vagy netán dicsérettel megfelelt.

Aztán pár év, és elérkezett 1978 - és ki tudni milyen indokkal kitalálták, hogy érettségizni történelemből nem kell.

Utoljára ennyire könnyed érettségit(legalábbis beszámolási szempontból), mint a mostani lesz 1944-ben tartottak - a háborús helyzet miatt. 
Persze az a korszak lényegesen veszélyesebb volt, az is megesett, hogy egyes iskolákban  az alagsori tornateremben tartották a vizsgát. Akkor a tanév három hónappal korábban befejeződött.  És a végzősök a háború eseményei miatt nem ballagtak... Fotó: Fortepan/Péterffy István