Ezek olyan kifejezések, amiket már nem használnak, vagy ha igen, akkor csak nagyon kis körben.
Esetleg még az idősebb generáció emlékszik rá.
De tényleg, mi is lehet?
Hisz a káposztának nincs csirája, egyedül a magjának lehetne tavasszal.
De miért lenne arra külön kifejezés?
Vagy ott a szalonnalevél, márpedig azt még egy óvodás is tudja, hogy a szalonnának maximum "oldala" van, levele biztos nincs.
Hát akkor nézzük!
Káposztacsirának a káposzta belsejét nevezték, azt a részét, ami az az igazi, finom, ropogósa, a belseje. Világosabb színű is, mint a többi levél, ott vannak a friss, új levélkék, amik nagy víztartalmúak.
Mindegy, hogy kelkáposztáról, vagy édeskáposztáról van szó - mindkettőnek van.
Aztán ott a szalonnalevél, ami nem más, mint egy szelet szalonna, jó vékonyra, egyenletesre vágva.
"Vágott neki a kenyérre egy levél szalonnát" - vagy: "Adjon má' kend egy szalonnalevelet!"
Amúgy ez régen a férfi dolga volt. A kenyér szelése, és a szalonna felvágása is. Hisz náluk volt a bicska. És persze nem csak levelet vágtak a szalonnából, hanem ha tehették, akkor katonákat is. Az asszonynak, s gyerekeknek. Fotó: Harrison Forman fotó