Manapság elég drága mulatság a vágott virág, de akár drága, akár nem - ha valaki olyantól kapjuk, aki szívünk csücske, vagy annyira szép, hogy szeretnénk, hogy még jó ideig díszítse lakásunkat, akkor próbálkozunk mindenféle praktikával, hogy életben tartsuk.
Régen erre a célra ajánlották a Kalmopyrint - ez állítólag nem jó megoldás, de a nagyinál érdekes módon működött.
De van más módszer is - Mikor papa meglepte egy csokor virággal a kertből, vagy hazafele jövet a virágárusnál meglátta mama kedvenc margarétáját, akkor mama első örömében nem vízért szaladt, hanem a virág szárát éles késsel ferdén levágta. Alul, ahol a vízzel érintkezett.
Ha azon a részen, ami a vízbe került volt levél, akkor ezeket levágta, vagy óvatosan lecsippentette. Vigyázott nagyon, hogy a virág szárát ne sértse meg vele, hisz már nem élő anyagról beszélünk, minden sérüléssel könnyebben "romlik" a növény.
Sokszor nem foglalkozott Kalmopyrinnel, hanem egy kis cukor a vázába, erre rá a langyos víz, majd bele a virág - jó pár nappal meghosszabbította élettartamát. Csupán egy jó mokkáskanálnyi elég volt bele..
Anyu ugyanezt a módszer alkalmazta, csak még töltött hozzá néhány csepp ecetet, vagy citromlevet, így még biztosabb volt a siker.
Egy viszont fontos, hogy ne akkor, amikor a virág már a cserépben van.
Először készítsük el az elegyet, utána rakjuk bele a virágot - sikerünk lesz.
Ugyanezen az elven alapul a már modernebb, üdítős változat, citromos, vagy narancsos üdítőt rakhatunk alá persze hígítva. A lényeg, hogy ne cukormentes legyen, mert pont a cukortartalom a lényeg. Meg hát a savassága.
Ha a virágcsokrot tartósítani, pontosabban szárítani akarjuk, akkor nem árt, ha van otthon por alakú mosószer. Néhány napig lefele fejjel lógatva szárítjuk a csokrot száraz helyen, majd néhány nap múlva előveszünk egy cipősdobozt, az aljába mosóport rakunk, erre ráfektetjük a csokrunkat, majd szépen rászórjuk a többi mosószert úgy, hogy eltakarja. Csontra ki fogja szárítani, és a színe is megmarad.
De ha nem fontos hogy eredeti színében pompázzon, akkor tökéletesen elég a teljes kiszáradásig száraz helyen, lefele fejjel tartani.
És persze később ha vázába rakjuk - véletlenül se tegyünk alá vizet. Ez ugye evidens... Fotó: Pixabay