Régen nem raktak zászlócskát az árúra, mégis minőségibb volt a zöldféle

...és pénztárcához szabott...
Sőt, a piacon még az árak sem voltak kiírva...

Ezután ki kell írni a boltokban - honnan származik a gyümölcs és a zöldség. A magyar árúra pedig még nemzeti színű zászlócskát is biggyesztenek majd.

Régen zöldségboltba alig járt az ember, esetleg ha hirtelen - hét közben kellett valami.
ABC-ben is ritkán vásároltunk gyümölcsöt, zöldségfélét nem is volt olyan a minőség, és az ár is magasabb volt mint egyébként.
A múltban a piacon nem volt fix ár.
 Jó, persze egy bizonyos - hallgatólagos szinten - tartották az árakat a termelők, és kereskedők, de alkudni lehetett.
Láttál egy árut, s ha az megfelelt Neked, szemet vetettél rá, akkor szépen odamentél, megkérdezted: mennyi az annyi...
A termelő, vagy viszonteladó válaszolt, s ha sokat mondott szerinted, akkor lehetett alkudni. Elmondtad aggályaidat a termékkel kapcsolatban: kicsit nyomott, már nem befőzni, inkább lekvárnak való a barack. Magvaváló ez biztos? Mintha egy-két kukacos is lenne benne.
A termelő nyilván ismerte az áruját, ha igazat mondtál - akkor engedett az árból, hisz az volt az érdeke, hogy amit leszedtek az elmenjen. Mert ugye veszít a minőségből, veszít a súlyából. Neki az pénzkidobás, aki meg később megvenné - és gyenge árut visz haza, az többet nem vásárol nála... Megérné? 
Nem.
Na, manapság ilyen nincs.
Piacon, boltban is manipulálnak, és ez független attól, hogy a zöldség, gyümölcs honnan érkezik.
Ma láttam pont  kovászolni való uborkát, ami pár perccel előtte még vízben úszkált. Annyira nem erőltették meg magukat a boltosok, hogy legalább felitassák róla a H2O-t. Csillogott, villogott...
Na most, ha én látok egy magyarnak mondott, piros-fehér-zöld zászlócskás árut -  aminek az ára duplája, mint a termelői, vagy a piaci viszonteladói - attól még nem fogom megvenni. Főleg, ha még be is akarnak csapni.
A legtöbb ember abba a rétegbe tartozik, akinek 1500 Ft-os gyümölcs, 1000-es uborkaár, és az 1600 Ft-os zöldbab irreális. Nem fogja megvenni még akkor sem, ha minden szálja nemzeti színbe is öltözik.
Akkor majd veszek fagyasztottan, vagy sehogysem. - így megy a játék.
Itt az a baj, hogy - tisztelet a kivételnek - a kereskedők, és a termelők is pusztán a haszonra mennek, a vásárlónak már nincs értéke. Nem nézik.
Úgy vannak vele, ha elveszítenek egyet, majd jön helyette másik.
100 évvel ezelőtt egy tisztességes kereskedő ha már csúnyácska volt az eladandó cucc,  nagy eséllyel vagy megetette az állataival, vagy pedig odaadta annak, aki rászorult. 
Hisz szégyen lett volna, ha nem minőségi dolgokkal kereskedik. 
Ugyanez volt a termelő esetében is. Ők sem adtak el minden szemetet... - nem úgy, mint most. Az árak az egekben, közben meg minél magasabbra szökik az ellenérték, annál többet kérnek a háromnegyed részben romlott cuccért is. 
Ami fonnyadt, azt nagyjából 30 százalékkal adják "olcsóbbér'  ", aminek más baja is van, talán fél árért szatyorba szedhető.  És nem ám csak kicsit nyomottak... Nem. Olyan, ami penészedik, vagy szottyos, vacak...
Manapság meg már a piacon   is sértődés van, ha kicsit olcsóbbér' próbálkozol. Ha alkudni próbálsz, akkor rád fogják, hogy haszonleső vagy, kicsinyes. Mert hogy ők is pénzből élnek, és milyen drága minden... 
Érdekes, hogy nálunk minden drágábban termelődik, mint más vidéken.
Közben meg külföldön megtermesztik nyilván haszonért, ideszállítják - tuti hogy van rajta pénz,  a kereskedő is hasznot húz rajta és még mindig olcsóbb az árú, mint amit itthonról tesznek a pultra.
És lehet, hogy néha rosszabb a minőség, de a kisebb pénztárcájú akkor is tud enni valami zöldfélét...
Amúgy ez sem biztos, hogy igaz, mert ettem én már vacak magyar dinnyét termelőtől, de jót is hipermarketből. Egyiket sem lehet beskatulyázni.