Három televíziós a hőskorból, mára legtöbben csak egyikőjükre emlékeznek, pedig mindannyian rendkívül ismert riporterek voltak annak idején.
Horváth János - kevesen tudják róla, hogy az egykori Riporter kerestetik az ő ötlete nyomán indult el. Nem ő találta ki a műsort, hanem bogarat ültetett az akkori tévések fülébe. Történt ugyanis, hogy 1963-ban jelentkezett a Ki mit tud?-ba, az egyéb kategóriában akart riporterkedni. Jelezték neki, hogy ilyen kategória nincs. Ő nem igazán értette miért, hisz annyi mindenben versenyezhetnek a fiatalok - ebben miért nem. Végül próbált verset mondani, de az nagyon nem jól ment, nem került be. Elkezdte az egyetemet, aztán egyszer a Magyarországot olvasva látta meg, hogy a Televízió Riporter kerestetik versenyt indít. A meghallgatások sikerültek, képernyőre került, de először meg kellett harcolnia érte. Ugyanis az első forduló előtt pont az Egyetemi Színpaddal vidéken volt, a díszletszállító autóval indult vissza, hogy időben beérjen, aztán a Margit - hídon látta meg Békés József az akkori Ifjúsági Osztály vezetője, és áthívta kocsijába.
Még az adás előtt tudta meg, hogy a vetélkedő ötletét ő adta. Erre annyira felfigyelt, hogy elhatározta - mindent megtesz azért, hogy meg is nyerje.... És megnyerte.
A hölgy Szegvári Kati - Ő a Pályabelépőre jelentkezett, ami egyfajta sportriporter kerestetik volt. Bekerült az első tízbe, így külsősként dolgozhatott. Ekkor alakult ki benne, hogy nem feltétlenül csak sporttal akarna foglalkozni. Balogh Mária és Vitray Tamás is foglalkozott már ekkoriban vele, aztán bedobták a mély vízbe, egyenes adásban volt az első "fellépése", mégpedig a Jó estét, Magyarország békéscsabai részében. Egy csontkováccsal beszélgetett. Az öreg kiváló mesélő volt, amit csinált az meg nem volt igazán képernyőhöz csalogató, igazándiból nem sok mindent lehetett belőle látni.
Szegvári Kati zavarba jött, jószerivel megszólalni nem tudott. Ettől aztán a csontkovács is gondban volt. Vitray látva a helyzetet megszólalt, hogy "Ugyan mutassa meg már János bácsi a Kain, hogy dolgozik!"
Az öreg meg úgy gondolta - megmutatja. Nekikezdett, Szegvári Katinak meg rémes fájdalma lett, azt sem tudta, hogy fejezi be a beszélgetést. Vitray Tamás észrevette, hogy gond van, így átadta a szót egy másik helyszínnek. Azt hitte, ezzel annyi a tévézésnek, de még abban az évben tévés lett.
Szilágyi János - testvéreivel egy ideig intézetben nevelkedett, mert apja külképviseleten kapott állást, és nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy disszidálni akar.
A Rádiónál 1957-ben kezdett dolgozni, részint a stílusa, részint egy nőügy miatt. Elvégezte az újságíróiskolát. Aztán az eltanácsolás után dolgozott a veszprémi Naplónak, majd a Kisalföldnek. Utána azért mégis csak a Rádió következett, és fel-feltűnt a Televízióban is.
Tévében volt a Kettesben műsorvezetője, a Halló, itt vagyunkban is feltűnt, annak idején rendszeres résztvevője volt a Felvonulók kérték c. ünnepi kívánságműsoroknak, és kiváló rádiós. Nevéhez fűződik eleinte a Táskarádió, a Senki többet? Harmadszor, a Halló itt vagyok...
Talán a legtöbben őt ismerik fel a fotón.