Ha figyelmesen nézzük a fotót, és főleg ha már tudjuk a megfejtést, akkor fel lehet fedezni az ismerős vonásokat.
Itt még valóban a kicsi a kicsi. Később a nagyobbik lesz a kicsi, a korban kisebbik pedig a nagy.
Ők a két Latabár "fiú" - ifjú Latabár Árpád, és Latabár Kálmán, vagyis Latyi...
Karuknak legnagyobb táncoskomikusai voltak.
Kedvükért még színdarabokat is átírtak, csak hogy együtt szerepelhessenek, hisz ha az ő nevük fent volt a színlapon, akkor biztos megtelt a nézőtér.
Színészdinasztiába születtek, szüleik, nagyszüleik is színészek voltak, és lényegében a színházban nőttek fel.
Így igazából nem is csoda, hogy ők is azzá váltak.
Külföldön is szerencsét próbáltak, és koruk legnagyobb nevettetőiként tartották őket számon.
Max Reinhard színházában felléptek Offenbach - Szép Helénájában, ekkor már a világhírű rendező is Európa legjobbjaiként tartotta őket számon. A kritika sem fukarkodott a dícséretekben, Chaplinhez, és Buster Keatonhoz hasonlította őket.
Mégis hazajöttek.
De valahogy öccse nem kapott tehetségéhez méltó szerepeket, Kálmán mellett mellőzöttnek számított. Más alkat volt, de a tehetsége ugyanakkora.
Sajnos 1956 után - mint annyi, előtte foglalkoztatott színészt már nem halmozták el őket szerepekkel, mellőzötté váltak, hisz úgy vették, hogy az előző rendszer kegyeltjei...
Már a negyvenes évek előtt is színpadon voltak, a háború után még sok filmben szerepeltek, és színpadon is foglalkoztatták őket, ám a a forradalom után mellőzöttek lettek.
A két testvér Árpád haláláig szerette és tisztelte, támogatta egymást.
Árpád halála után két évvel az ő tiszteletére kapta legifjabb Latabár Árpád nevét...
Fotó: Fortepan.hu/Fortepan album, Színházi hét/1912. 5. sz.