Megmérte? Ugyan már...
Régen, a hatvanas-hetvenes években, de még később is nem volt a házaknál vérnyomásmérő.
Régen, a hatvanas-hetvenes években, de még később is nem volt a házaknál vérnyomásmérő.
Egyrészt drága volt, nehezebb volt kezelni, másrészt egyedül nem lehetett használni.
És valahogy nem is gondolkodtak azon az emberek, hogy beleszóljanak az orvos munkájába.
Akinek gond volt a vérnyomásával az időközönként megmérette az asszisztenssel, és az akkor mért értékhez tartotta magát onnan.
Nagymama idős korában csak a legritkább esetben ment orvoshoz - mondhatom úgy is: csak akkor, ha vitték. Úgyhogy akkor már komoly baj volt.
Vérnyomást jó h 3-4 havonta méretett, mikor valami oknál fogva eljött hozzánk az asszisztens más ügyben, vagy valamiért - nem miatta - ki kellett hívni az orvost.
Neki a legrosszabb fajta problémája volt amúgy, nem magas, és nem alacsony vérnyomása volt, hanem hol ilyen, hol olyan.
Vérnyomás mérő nélkül ezt azért elég problémás követni.
Viszont kénytelen volt megtanulni, mégis hogy tudhatja mi a gond, épp mit kell tenni.
Nem telefonálhatott kétnaponta orvosért, főleg hogy még telefon sem volt a házban, de az orvosnak sem lett volna ideje állandóan hozzánk futni.
Az idők során megtanulta, hogyha érzi hogy valami nincs rendben, és lefele nézve kicsit bizonytalannak érzi magát, szédülget - az azt jelenti, hogy alacsony a vérnyomása. Ha emelett még félig alszik is, akkor épp ideje, hogy igyon egy jó kávét.
Ha azt érezte, hogy fáj a feje hátul, a tarkótájt ez magas vérnyomást jelentett. Főleg, ha az arcában volt meg egy furcsa zsibbadáshoz hasonló érzet is. Ilyenkor ment, és bevett egy kis vérnyomáscsökkentőt, értágítót.
Ha a feje tetején érezte a fájdalmat, és mellette még kicsit nyomott is volt, akkor biztosra vette, hogy a vérnyomása megint alacsony.
Viszont ha csak simán fájt a feje, és más tünete nem volt, akkor pusztán vizet ivott egy pohárral, meg megmozgatta a nyakát körbe-körbe. Erre-arra, és általában elmúlt a probléma.
És hogy jól kalkulált - annak az a bizonyítéka, hogy vérnyomás problémája ellenére 92 évet élt - alapvetően jó egészségben, ami azért még manapság is szép teljesítményt, nem hogy az akkori időkben - olyan felszereltséggel. Fotó: Fortepan/Pohl Pálma