Ezt nem mindenki tud készíteni, csak akinek birkája van.
Juhtejből készítik, de a tejhez oltó kellett.
Régen nem lehetett boltból beszerezni, otthon készítették.
Disznóvágáskor a gyomor belső falát lenyúzták, feldarabolták, mindegyik darabra tettek fűszert: pici borsot, sót, meg ecetet.
Összefogták a négy sarkát, mint a túrósbélest, aztán felfűzték pálcára, és meleg helyre, mondjuk a sparhelt, vagy kályha fölé a gerendára rakták kiszáradni.
Tavasszal aztán, mikor jöttek a bárányok, és már volt tej, akkor egy alkalommal egy darabot kiáztattak savóban. Ezt a savót használták aztán oltónak.
A lefejt tejhez adták, az meg megsavanyodott tőle. Akkor a sparhelt szélére rakták, hogy lassan melegedjen - úgy mondták: hevüljön.
Ott aztán szépen megtúrósodott.
Ha a savóval együtt, cukrosan ették, akkor azt zsendicének hívták.
Ha pedig leszűrték a túróról a savót, akkor az volt az orda. Fotó: Cultura.hu