A háztartások harmadában-negyedében volt még csak a hatvanas években porszívó. Ez egy olyan fogyasztási eszköz volt, amiről a háziasszonyok, de főleg a férfiak úgy gondolkodtak - nem a legfontosabb, hisz a seprűvel pont ugyanolyan jól lehet takarítani, mint egy porszívóval.
Először jött a rádió, majd a tévé - központi fontosságú volt egy korabeli ember életében, olyan, mint manapság a mobil. Ha megvolt a tévé, következőre vagy a mosógép, vagy a hűtő következett. A centrifuga legtöbb helyen csak ez után, és ha már a kor színvonalának megfelelően minden megvolt otthon, akkor szánták rá magukat az emberek, hogy beinvesztáljanak egy porszívóba. Ez eleinte nagy eséllyel a Rakéta volt, később pedig a Hajdú.
Hasonló minőséggel, szinte elnyűhetetlenül, de a Rakéta a magyar gyártmányra legalább egy kört ráhúzott.
Igaz, rettenetesen zajos volt, de teljesítményben a mai porszívókból sok csak pislogna, mit tudott ez a "kőkorszaki" gyártmány. Nem volt olcsó, de ezzel minden műszaki tárgy így volt akkoriban.
Ha csak nem volt valami gubanc a porzsák körül, akkor a szőnyeget úgy tudtad porszívózni - ha
ráléptél. Gond nélkül felemelt szinte bármit. Hozzátapadt a padlóhoz, szőnyeghez, ágyhoz, elég volt elmozdítani.
És nem romlott el. Ez az időszak még nem a fogyasztói társadalomé. A gyárak még arra hajtottak, hogyha majd más terméket akarnak vásárolni, akkor is az ő dolgaikat vegye meg a nagyközönség. Nem az volt a lényeg, hogy évente lecseréljék. Meg hát így dícsérték az árút az asszonyok a szomszédnak - márpedig abból általában vásárlás lett a vége, hisz mint tudjuk: a szomszéd fűje mindig zöldebb.
A rakétát még festéshez is használták, hisz ezek a porszívók még nem csak felszívták a port, hanem ellenkező irányba rakva a csövet - ki is fújták, vagyis volt benne egy kompresszor, ami miatt kiválóan volt hasznosítható festék szóráshoz.
Szuper kis darab volt, és ha valaki bírta a zajt - évtizedekig használhatta, sőt - sokan mai napig takarítanak vele, és még javíttatni is lehet. Igaz: maszek alapon, de vannak olyan szerelők, akik tudják - aki eddig ezt a márkát használta, nem szívesen válik meg tőle, inkább fizet. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor, Konok Tamás ID